Üdvözöljük a ClassBox Alapítvány weboldalán!

Üdvözöljük a ClassBox Alapítvány weboldalán!

Kedves Olvasó!

A www.classbox.hu weboldalon található képkülönbség nyereményjáték nyerteseit a “Pályázataink” főmenüpont alatt megnyíló  “Nyerteseink, statisztikák” menüpont alatt találják.

 

Kedves Olvasó!

Érdekességként figyelmébe ajánljuk egy  finn oktatási szekértő véleményét:

Ahhoz, hogy egy gyerek tanuljon,  nagyon fontos, hogy akarjon tanulni. Ehhez külső vagy belső motivációra van szükség. A külső motiváció a jutalmazás vagy a büntetés, de ez csak korlátozottan hoz eredményt. A belső motiváció lenne az igazi, ami a gyereket belülről hajtja. Belegondoltak már abba, hogy igazából minden gyerek szeretne tanulni? Valósággal szomjazza a tudást. És szorgalmasan tanul is. Már 7-8 hónapos korban elkezdi, és senkinek nem kell noszogatni. Például ilyenkor kezd el megtanulni járni, aztán pedig beszélni. Ehhez vajon milyen nemzeti alaptantervre van szükség? Semmilyenre. Csak olyan biztonságos környezetre, ahol kipróbálhatja magát, fejlődhet, és a saját tempója szerint haladhat.

Ezeket az izgalmas kérdéseket feszegette magyar pedagógusok előtt Pekka Peura, aki a budapesti finn intézet, a FinnAgora meghívására tartott előadást a finn oktatás új útjairól a ferencvárosi Budapest Music Centerben. Peura tíz éve tanít fizikát és matematikát Finnországban, de könyvet írt és továbbképzéseket is tart az általa kidolgozott, személyre szabott tanulási modellről, amely minden iskolában és minden tantárgyban használható.
Budapesti előadásán Peura a nemzetközi hírű finn példáról szóló legendákat is igyekezett árnyalni. Azt mondta: pályája elején nem értette, hogy lehet a finn oktatás az egyik a legjobb a világon. Szerinte ugyanis a finn iskola sok szempontból rossz és fejlesztésre szorul, de egyik nagy előnye a többihez képest kétségtelenül a nyitottsága és a folyamatos innovációra való képessége:
Azt hiszem, azért lehetünk a legjobbak, mert a vakok között a félszemű a király.
Peura személyesen is vallott arról, hogy amikor tíz éve elkezdett tanítani, legalább két évig folyamatos stresszben volt. Állandó nyomás nehezedett rá, kevés volt az idő és sok a tananyag. Egyszer úgy döntött: nagyon nagy mennyiségű feladatot ad fel a gyerekeknek. A határidő azonban nem a következő óra vagy a következő hét lett, hanem 7 hetet adott a feladatok megoldására. Azt mondta nekik: csinálják meg, amikor idejük vagy kedvük van.
Az egyik jó tanuló lány két hét múlva jelentkezett nála, hogy ő már megcsinálta az összes feladatot. A tanár tudta róla, hogy szereti a matekot és érdekli is, de azt is látta, hogy számára jelenti talán a legnagyobb stresszt a tanulás, mert ő jó akar lenni. Peura ekkor arra is rájött, hogy neki tanárként mennyivel több ideje marad tanítani, ha nem kell minden nap ellenőrizgetni a házi feladatokat.

Ebből fejlődött ki aztán a fordított tanuláson (flipped learning) és az együttműködő tanuláson (collaborative learning) alapuló modellje. A finn csoda országában sem mehet minden a legnagyobb rendben. Peura elmondása szerint az ottani 15 évesek, tehát a kilencedik osztályosok tudásában hét évnyi különbség is lehet a legjobb és a legrosszabb tanulók között. A finn iskolában nem válogatják szét a gyerekeket, jók és rosszak a 12. évfolyamig együtt tanulnak.
Különösen nagy szerepe van ezért ott az időnek: akit érdekel egy tantárgy vagy később akar vele kezdeni valamit, az tanulhasson gyorsabban és többet. De a többiekről se mondanak le. Peura szerint ahhoz, hogy valaki érdeklődését felkeltsük a tanulás iránt, nem szabad se túl nehéz, se túl könnyű feladatot adni neki.
Nagyon nem mindegy az sem, ki milyen céllal ül a matekórán. Az egyik gyerek mérnök akar lenni, a másik bolti eladó, a harmadik sportoló, a negyedik filmrendező. Peura ezért választási lehetőségeket ajánl fel a diákjainak a matekórán: mindenki dönthet, mit szeretne megtanulni a matekon belül. A pedagógus meggyőződése, hogy a gyereket úgy lehet legjobban motiválni a tanulásra, ha nem sértjük meg az autonómiáját. Ha mindent bele akarok verni a fejükbe, akkor elutasítóak lesznek vagy valahogy letudják az egészet, de ha érzik az autonómiájukat, az övék lesz, amit megtanulnak.
Nem katasztrófa, ha az osztályban ülő gyerekek nagyon különbözőek, elvégre nem egy klónhadsereget tanítunk
– osztotta meg egyik fontos alapelvét a finn oktatási szakember az államosított magyar iskolákban egyentanterv alapján egyentankönyvekből tanító magyar pedagógusokkal. Ez a különbözőség ugyanis azt a nagyszerű lehetőséget rejti, hogy a gyerekek csoportokban dolgozva tanulhatnak egymástól (collaborative learning). A lényeg, hogy mindenki a saját céljai szerint haladjon, senkinek ne kelljen a másik elvárásait megvalósítania, és eközben mégis mindenki jót tegyen a másikkal.
Pekka Peura iskolája ezért valóban fordított iskola. Amit ugyanis mi ma iskolaként ismerünk, az a XIX. századi ipari forradalom idején elterjedt képződmény, ami máig kísért a XXI. században. Akkoriban az iskolákat a gyárak és az irodák mintájára hozták létre. A klasszikus iskola berendezése a tanári asztallal, katedrával és a szabályos sorba rendezett padokkal a múlt századi tudásközvetítést szimbolizálja, ahol a tudásnak egyetlen, akadémikus forrása volt, amit a tanár közvetített. Mi köze mindennek a mai korhoz, ahol minden a kommunikációról, a megosztásról, egymástól térben távol dolgozó csoportok munkájáról szól, ahol már nincs információs monopólium, mert a neten bármi beszerezhető, csak tudja megfelelően szűrni az ember.
A diákok társas interakciója a kognitív fejlődés alapja
– hangoztatta a finn pedagógus az orosz Lev Vigotszkij nevű pszichológus egyik alaptételét. A XXI. században tehát a diákoknak nem a tanárral kell szemben ülniük, hanem egymással. Az osztályteremben ezért fordítják egymással szembe a padokat,  hogy a gyerekek lássák egymást, beszélhessenek egymással és minél többet tanulhassanak a másiktól.

Amikor Peura reggel belép a terembe, nem ő kezdi el a munkát, hanem a diákok kezdenek el dolgozni egymással. Az egyéni célok és tanulási ütemek újfajta értékelést is kívánnak. Nem egy központilag kidolgozott sztenderdnek kell megfelelnie a gyerekeknek, hanem azt nézik, ki mennyivel jutott közelebb saját céljaihoz.
És még valami. Tanulás és eredmény nincs anélkül, hogy a gyerek jól érezze magát. Peura a Google példáját hozta erre, amikor a cég egy felméréssel akarta megtudni, mi a titka a legeredményesebb szuperteamjeinek, amelyekben különböző képességű és képzettségű szakemberek dolgoznak együtt. Az eredmény azt mutatta, hogy az egyik legfontosabb faktor a team tagjainak “pszichológiai biztonsága”, tehát az, hogy elfogadó, baráti, szinte már családi légkörben dolgozhatnak.
A konferencián  Leena Pöntynen is arról beszélt, hogy a finn oktatási modell számos problémával küzd. A felsorolt problémák egyike-másika mosolyt is csalt a magyar pedagógusok ajkára: Finnországban nincs elég költségvetési keret a fejlesztésekre (!), nagyobb szabadságot kell adni a tanároknak (!), nő a különbség az iskolákban jól és rosszul teljesítő diákok között, a fiúk bizonyos területeken elmaradnak, és nincs elég önbizalma a munkaerőpiacon a finn iskolából kikerült embereknek.
Ha már 21. századról, a fiatal generáció motivációiról és egyéni tanulási utakról volt szó, szóba került a konferencián a digitális írásbeliség kérdése is. Mert mit is csinálnak a magyar diákok, amikor kilépnek a néha százévesnél is idősebb iskolaépületekből? Az egész délutánt és estét mobillal vagy tablettel a kezükben töltik: itt kommunikálnak egymással, itt olvasnak, itt néznek filmeket, itt szerzik meg tudásuk jelentős részét a világról. Másnap reggel aztán újra elmennek iskolába, a mobil vagy a tablet ott lapul az iskolatáskában, és mi történik?
Az iskolákban minden reggel azt mondjuk 40-50 milliárd forintnyi informatikai eszközre, hogy azt kapcsolják ki.
Ezt a mondatot már Horváth Ádám, a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ vezetője, a kormányzat Digitális Oktatási Stratégiájának egyik kidolgozója mondta a konferencián. A stratégia szerint minden iskolában szükség lesz szélessávú internetre és wifire, de a lényeg nem a kütyü és nem az informatika óra.
Magyarórán, fizikaórán, földrajzórán, történelemórán kell tanárnak és diáknak készségszinten használnia az internetet adatgyűjtésre, szelektálásra, információk validálására, a diákok digitális tananyagokon gyakorolhatják be otthon a képleteket,  és akár még arra is lehetőségük lesz, hogy óra közben kis szmájlikkal jelezzék a mobiljukon a tanárnak, hogy hogyan érzik magukat.

forrás: Index.hu

 

 

 

Szeretettel Köszöntjük új olvasóinkat!

Örömmel értesítjük, hogy az új tanév megkezdésekor minden reklám nélkül  újabb és újabb osztályok csatlakoztak a ClassBox portálunkhoz ( www.classbox.me ). Az alapítványunk  rendelkezési joga alatt működő portálon folytatódik a  pontgyűjtő nyereményjáték, amelyhez az ajándékokat is Alapítványunk biztosítja. Az eddigi nyertesek megtekinthetők oldalunkon a “Pályázataink” majd “Nyerteseink, statisztikák” menüpont alatt.

Csatlakozzon Ön és gyermeke is a ClassBox portálunkhoz, amely az általános iskolás (elsősorban, de nem kizárólag  alsós) diákok, szüleik és tanáraik együttműködési és kommunikációs felülete!

A ClassBox portálunk folyamatosan fejlesztjük a felhasználóink javaslatai szerint. Ha véleménye, javaslata van a ClassBox működésével kapcsolatban, kérjük írja meg azt a hu.admin@classbox.me emailcímre!

Itt nem csak  a tanulást, tanítást, nevelést szolgáló, valamint az  iskolás időszakot könnyebbé és élvezetesebbé tevő számos funkcióval találkozhat, hanem játszhat és nyerhet is.

Kérjük látogassa meg ClassTér online magazinunkat ( www.classter.hu) oldalunkat is, melyen a sok érdekesség mellett sok cikk a nevelést segítő gondolatot, gyakorlatot mutat be.

Szeretettel,

ClassBox Alapítvány

 

 

Kedves Olvasó!

Tájékoztatjuk,  hogy www.classbox.hu portálunk mellett létrehoztuk a www.classter.hu online magazinunk, amelyen a gyermekek neveléshez és életvitelhez  kapcsolódó  hasznos és érdekes írásokat,  videókat tekinthet meg. Magazinunk tartalmát folyamatosan frissítjük. Szívesen várjuk az Ön írásait és/vagy javaslatait, hogy milyen témájú, tartalmú  cikkeket jelenítsünk ott meg!

Köszönettel,

A ClassBox Csapat

 

 

Kedves Olvasó!

A 2016 decemberben újraindított Pontgyűjtő nyereményjátékunk nyerteseit weblapunk Pályázataink–Nyerteseink aloldalán megtekinthetik

Ezúton is gratulálunk mindazoknak  akik a www.classbox.hu portálunkon a képkülönbség kereső játékunkban részt vettek, s és az elért pontjaik alapján nyerteseinkké váltak!

Szeretettel,

A ClassBox Csapat

 

 

A Mikulás meghozta az újabb nyereményjátékot minden ClassBox használó számára!
Ezzel a játékkal egyrészt könnyen és játékosan lehet fejleszteni a koncentráló képességünket, másrészt könnyen meghívhatunk másokat a ClassBox egyre népesebb felhasználói körébe, ráadásul értékes nyereményeket, akár tablatet is nyerhetünk.
Aki már belépett a Classboxba (www.classbox.hu) a saját alkalmazásai (“Alkalmazásaim”) között keresse meg a zöldszínű dobókocka ikont, s a már játszhat is.

pontgyűjtő nyereményjáték indítása2

A tavalyi tapasztalatok alapján nem csak a diákok, hanem szüleik és tanáraik is játszhatnak és nyerhetnek ezzel a játékkal!
Kellemes időtöltést, játszva tanulást, szórakozást a ClassBoxban és sikeres nyereménysorolást kívánunk!
Szeretettel
A ClassBox csapat

 

 

 

Kedves Olvasó!

Tájékoztatjuk, hogy a régi weblapunk egyedi fejlesztését és üzemeltetését  a programozó nem vállalta tovább, így gyorsan új weblapot kellet létrehoznunk. Ezt látja most. Sajnos ennek a szerkesztése még nem fejeződött be, s  régi tartalmak feltöltése is folyamatban van még.

Köszönjük megértésüket!

Tisztelettel,

A ClassBox Alapítvány Kuratóriuma

 

 

Tégy többet abból, ami már bevált!

 gyerekek_jatszanak

Gyakran tapasztalható jelenség, hogy a hiányosságokat felfújjuk, az erősségekről pedig nem veszünk tudomást. Azonban sokkal hasznosabb lenne, ha az erősségekre, a már jól működő dolgokra irányítanánk a figyelmünket.

Ahhoz, hogy folyamatosan növelni tudjuk a teljesítményünket, meg kell figyelni a különbséget a jól működő és a kevésbé működő dolgok között.

Tekintsünk vissza: milyen jó tulajdonságok, módszerek, stratégiák hozták meg az eddigi sikereinket, és ami működött, azt elemezzük ki, majd fejlesszük tovább. Tegyünk kevesebbet abból, ami nem működött, és többet abból, ami már bevált: ez az egyik legegyszerűbb, de ugyanakkor a leghatásosabb sikerrecept.

Az NLP – Neuro Lingvisztikus Programozás – egyik hatékony módszere a modellezés. Ennek az a lényege, hogy le kell modelleznünk a sikeres működésmódokat, viselkedésmintákat.

 

Ha sikeres emberek szeretnénk lenni, akkor tanulmányoznunk kell a példaképeink magatartásmintáit. Mit tesznek a sikeres emberek? Mit tesznek másképp, mint a kevésbé sikeresek? Töltsünk időt velük, figyeljük meg őket cselekvés közben és próbáljuk tudatosan megérteni modellünket: mit csinál, hogyan csinálja és miért csinálja.

 

Ha az egyéni fejlődésünk a cél, akkor nézzünk vissza a múltba, és egy korábbi erőforrás-teli állapotot  elemezzünk, ki, így könnyen tudatosíthatjuk magunkban, mi az amivel elértük a sikert, és elég egyszerűen csak újra megismételni, de lehetőleg fejlesszük is tovább a már bevált magatartást.

 

Ha egy gyermek képességeit szeretnénk feltérképezni és továbbfejleszteni, akkor hasznos lehet egy megoldásközpontú coach munkája, akivel nem a problémáról beszélnek, hanem arról, hogy mi az, amit a gyerek már jelenleg is eredményesen tesz – tehát melyek a meglévő erőforrásai.

 

Ha tanárként hatékony tanulási módokat szeretnénk elsajátítani és alkalmazni a tanórákon, akkor meg kell figyelnünk egy sikeresen működő tanulási módot, tanórát. Meg kell értenünk, hogy mi a különbség a természetes tanulási mód és a kevésbé jól működő tanulási módok között?

 

Ha a sikeres, jól működő tanóráinkból szeretnénk többet, akkor a tantermi coaching a legmegfelelőbb módszer. Ennek során a coach megfigyelőként beül az osztályba és amíg zajlik az óra nem tesz mást, mint azt figyeli, hogy mi működik az osztályban. Minden pozitívumot feljegyez, ezt később – akár nevekkel – felolvassa. A dicséret szárnyakat ad a közösségnek és az egyéneknek: ha elmondjuk nekik miben jók, még jobbak lesznek benne. Mint látjuk, ebben az esetben a coach semmit nem mond, csak tudatosít.

Ezeket a megfigyeléseket és kielemzéseket akár egyedül is el tudjuk végezni magunkon és másokon is. Azonban ha kételkedünk magunkban, akkor számos könyv és szakember áll a rendelkezésünkre, amelyek segítségével akár valódi csúcsteljesítmény elérésére is képesek leszünk!

 

Az NLP készségek felbecsülhetetlen segítséget nyújtanak az  egyéni fejlődésben, az emberek közti kapcsolatokban, a munka hatékonyságának javításában.

Joseph O’Connor & John Seymour: NLP

A coaching egy abszolút jövőközpontú, konstruktív módszer, mely az erősségekre, és a lehetőségekre fókuszál rá, ezzel a kliens gondolatait egy gyermek játszóterévé varázsolja át.

Harvey Ratner és Denise Yusuf: Megoldásközpontú coaching gyermekekkel és fiatalokkal: a BRIEF megközelítés

 

(A cikk célja: az NLP és a coaching módszereibe való betekintés, 1 hatékony módszer megismertetése az olvasókkal + könyvajánló)

Szerző: Gelei Anett

 

 

Family Magazinban megjelent cikk: Házhoz megy az iskola

A ClassBox nem csak egy nagyszerű közösségi élmény, hanem a világon egyedülálló, biztonságos internetes felület, amely kifejezetten az általános iskolás diákoknak, szüleiknek, tanáraiknak és iskolájuknak készült. Erről beszélgetett Süveges Gergő a közmédia műsorvezetője és négygyermekes családapa a ClassBox alapítvány elnökével, Kovács Istvánnal.

Mi az a ClassBox, és kinek szól?
A ClassBox egy olyan alkalmazás, mely segít a gyerekeknek belépni az internet és a közösségi média világába – annak veszélyei és káros hatásai nélkül. Segít a szülőknek, akik biztonságban akarják tudni a számítógép előtt ülő gyermekeiket. Segít az iskolánakés a tanároknak kapcsolatot tartani a családokkal.Eközben biztosítja mindazokat a funkciókat, amelyeket a közösségi média kínál: saját profil kialakítása, blog, chat, képfeltöltés és így tovább. De ennél többet nyújt: folytatásos képregényt, rejtvényt, játékot, az osztálytársaknak átadható emlékkönyvet, saját titkos naplót… és nem utolsósorban: segít összegyűjteni és megőrizni az első nyolc évfolyam megannyi szép élményét. Valljuk be őszintén: nem lenne nagy öröm ma, felnőtt fejjel újra átlapozni az általános iskolás időszak emlékeit?

Sokan használnak levelezőlistákat, még többen népszerű közösségi oldalakat. Miért használnánk valami újat, ha az eddigiek beváltak?
Mert a ClassBox több és jobb. A nagy közösségi oldalak olyanok, mint az autópályák. Még felnőttként is könnyű rajtuk balesetet szenvedni. Közben pedig hagyjuk, hogy a gyerekeink is ott száguldjanak – többnyire hamis személyazonossággal, legalábbis hamis születési adatokkal. A ClassBoxot viszont kifejezetten nekik, a gyerekeknek fejlesztették. Úgy is mondhatnánk: ez az a kerékpárút, amelyen megtanulhatnak közlekedni, hogy aztán körültekintőbben merészkedjenek rá az autópályára. A felelősség a miénk, szülőké: felkészítjük-e a gyermekeinket a rájuk leselkedő veszélyekre. A ClassBox éppen ebben segít. Nem egy a közösségi oldalak sorában. Más, több és jobb. Próbálják ki, meglátják.

Ki és hogyan csatlakozhat?
Minden olyan gyermek – a szüleivel együtt –, aki általános iskolába jár. Minden tanár, aki általános iskolában tanít. Csak fel kell keresni a classbox.me weboldalt és regisztrálni: először a szülőnek, aztán a gyerekeknek. Ennyire egyszerű az egész. Ki-ki megtalálja a felületen a saját iskoláját és a saját osztályközösségét. A felhasználók maguk is meghívhatnak másokat, küldhetnek ajánlást barátaiknak, tanáraiknak. Csak olyanok lehetnek tagok, akik valóban ismerik egymást: a ClassBox biztonságos.

Mennyibe kerül?
Semennyibe. Az iskolák és a tanárok számára a rendszer minden funkciója ingyenes. A szülők és gyerekek számára szintén díjmentes minden alapvető funkció. Létrehoztuk ugyanakkor a prémiumtagság lehetőségét: ez jóval nagyobb tárhelyet és számos pluszszolgáltatást kínál. Mindezt szinte jelképes összegért, gyermekenként havi 500 forintnak megfelelő összegért kínáljuk.

Hová megy a pénz?
Jelentős része visszaáramlik oda, ahonnan érkezett: az iskolai közösségekhez. A bevétel 35%-át a nemzetközi ClassBox Alapítvány kezeli: olyan pályázatokat, programokat kínál az általános iskolák, osztályok számára, amelyek segítségével a közösségek maradandó, valós értékeket hozhatnak létre a saját életükben.
Az alkalmazás megálmodói, fejlesztői felelős szülők, akik folyamatosan szeretnék fejleszteni a ClassBox alkalmazást. A további lépésekbe azonban szeretnénk bevonni a felhasználó szülőket, gyerekeket, tanárokat is. Hiszen a rendszer őket szolgálja. Tőlük fogjuk megkérdezni: hogyan tudnánk az igényeiket jobban beépíteni – például – a hamarosan elkészülő mobilalkalmazásba.
Szeretnénk jó sáfárok lenni. Tudjuk, hogy ideje van a vetésnek és az aratásnak. Hisszük, hogy még hosszú út áll előttünk. Szeretnénk alkalmas munkások lenni az Úr szőlőjében.

 

 

 

Beköszöntő

Kedves Olvasó!

Szülők és tanárok, óvodák és iskolák egyaránt arra törekszenek, hogy gyermekeinknek átadják azokat az értékeket, amelyek segíthetik őket egyre emberibb emberré válni: harmóniába kerülni saját magukkal, szűkebb és tágabb közösségeikkel; életcélt és távlatokat találni.

Mindannyian tapasztaljuk, hogy az úgynevezett hagyományos értékek átadása egyre nehezebb. Egyre nagyobb zajban szólnak azok a hangok, amelyek – hisszük – a gyermekeink számára a biztonságot, a felelős jövőt hirdetik.

A saját családomban, a saját gyermekeink kapcsán is tapasztalom ezeket a nehézségeket. Nagy felelősség megtalálni a határokat: hogyan tudjuk testi-szellemi-lelki biztonságban nevelni a gyermekeinket, miközben a szabadságukat is meghagyjuk, és saját döntésekre vezetjük őket.

A világ hatásai alól most sem tudjuk, és nem is akarjuk kivonni őket. Az ő életüknek is része a mobiltelefon, a számítógép, az e-mail, az internet. Sokan mondják, hogy a számítógép megöli a személyes kapcsolatokat. Lehetséges. Mégis finomítanám ezt a sommás ítéletet: megölheti, igen, a veszély fennáll. De akár erősítheti is: ha egy családban a folyamatosan meglévő személyes találkozásokat színesíti a számítógépes vagy mobiltelefonos kommunikáció, akkor valójában épp az összetartozást erősítjük meg, épp azt üzenjük egymásnak: szeretlek, most is gondolok rád. A telefon, az internet eszköz. Lehet ezeket jól használni. És kell is: különben nem az életre neveljük a gyermekeinket.

Hadd hívjam fel a figyelmét: útjára indult egy új internetes alkalmazás. A ClassBox talán még a közösségi oldalaktól ódzkodókat is meggyőzheti: lehet olyan felületet találni, amelyik elnyeri a tetszésüket.

A ClassBox-on azokkal a barátokkal, ismerősökkel, osztálytársakkal léphetnek kapcsolatba a gyermekeink – és mi, szüleik is –, akiket személyesen ismernek. A határtalan virtuális világban ez biztonságos, emberléptékű tér: ahol biztonságban érezhetjük magunkat és biztonságban tudhatjuk a gyermekeinket. A ClassBox igazi közösségi portál: gyermeket, szülőt, tanárt, családokat és iskolát köt össze. Mert közösségre mindnyájunknak szükségünk van.

Tartson velem a ClassBox világába: www.classbox.me. Kíváncsian várom!

Süveges Gergő
újságíró, műsorvezető
négy gyermek édesapja